G7: sokszor került szóba Oroszország magatartása

A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását.

A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását. A kommüniké elítéli a nyugat-balkáni térség belső határmódosításairól felmerült spekulációkat is.

A G7-országok – a soros elnöki tisztséget betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – külügy- és fejlesztési miniszterei több más meghívott ország és szervezet képviselőivel együtt kétnapos tanácskozást tartottak Londonban, mindenekelőtt a júniusban esedékes délnyugat-angliai G7-csúcsértekezlet előkészítésének céljából. A G7-külügyminiszterek a koronavírus-járvány miatt két év óta most találkoztak először személyesen.

A találkozóról szerda este kiadott hosszú, 87 pontból álló zárókommünikében a tagországok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy:

• továbbra is a liberális demokrácia és a szabadpiaci gazdálkodás a befogadó jellegű, fenntartható társadalmi-gazdasági haladás legjobb modellje
• a G7-országok a közleményben elítélték az újságírók megfélemlítését, zaklatását, az ellenük alkalmazott erőszakot és felkérték a diplomáciai képviseleteiket, hogy helyi szintű koordinációval növeljék a fenyegetéssel szembesülő újságíróknak és független médiaorgánumoknak nyújtott támogatást.
• a G7-csoport miniszterei közölték: mélységesen aggályosnak tartják, hogy Oroszország továbbra is felelőtlen, destabilizáló magatartást tanúsít. Ennek megnyilvánulásai közé tartozik a kommüniké szerint az orosz fegyveres erők nagyszabású felvonulása Ukrajna határai mentén és a törvénysértő módon annektált Krím-félszigeten, Oroszország rosszhiszemű tevékenysége más országok demokratikus rendszereinek aláaknázására, a kibertérben folytatott ugyancsak rosszindulatú tevékenysége és dezinformációk terjesztése
• A G7-miniszterek ismét politikai indíttatásúnak minősítették azokat a vádakat, amelyek alapján az orosz hatóságok bebörtönözték Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. A Hetek elítélték azt is, hogy Navalnijt Oroszországban katonai célokra kifejlesztett, novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg.
• A londoni G7-kommüniké szerint a vegyi fegyverek bármiféle használata elfogadhatatlan és ellentmond az e fegyverfajták alkalmazása ellen kidolgozott nemzetközi normáknak. A G7-külügyminiszterek felszólították Oroszországot, hogy a vegyi fegyverekre vonatkozó konvencióból ráháruló kötelezettségei alapján minden további halogatás nélkül indítson vizsgálatot az ügyben, és adjon hiteles magyarázatot a területén történt vegyifegyver-használatra.
• A G7-országok a londoni miniszteri értekezletről kiadott szerdai kommünikében ugyanakkor megerősítik azt is, hogy érdekükben áll stabil és kiszámítható viszonyrendszer fenntartása Oroszországgal, és folytatják az együttműködést Moszkvával a regionális válságok kezelésében, a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén, valamint az Északi-sarkvidék békés, fenntartható gazdasági fejlesztésében és környezetének megóvásában.
• A G7-külügyminiszterek közölték: határozottan visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely Bosznia-Hercegovina területi épségének aláásását célozza.

Washington senkitől nem kéri, hogy Amerika és Kína között válasszon

Washington senkitől nem várja el, hogy Amerika vagy Kína között válasszon – mondta csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Leszögezte azt is, hogy az amerikai kormány változatlanul rossz ötletnek tartja az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték megépítését.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) szerda este véget ért londoni külügyminiszteri értekezletén vett részt, a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának csütörtök délelőtti magazinműsorában kifejtette: az orosz-német beruházásként készülő Északi Áramlat 2 vezeték építése Oroszország érdekeit szolgálja, Európa és az Egyesült Államok érdekeivel viszont ellentétes.

Az amerikai külügyminiszter szerint a Balti-tenger alatt épülő vezetékrendszer az Európai Unió saját energiabiztonsági alapelveinek is ellentmond, hiszen az EU is arra törekszik, hogy ne egyetlen országtól függjön jelentős részben energiaellátása, de a beruházás hátrányosan érinti Lengyelországot, Ukrajnát és több más fontos európai országot is.

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonyáról szólva Antony Blinken a BBC-interjúban kijelentette: amikor Moszkva meggondolatlanul vagy agresszív módon cselekszik – ahogy ezt a kibertámnadásokkal, az amerikai választási folyamatba történt beavatkozással vagy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügyében is tette -, azt Washington nem hagyja válasz nélkül. Ugyanakkor az amerikai kormány abban érdekelt, hogy stabilabbak, kiszámíthatóbbak legyenek az orosz-amerikai kapcsolatok, és ha Moszkva is ezt az utat választja, akkor vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államok és Oroszország kölcsönös érdekek alapján együttműködhet – mondta az amerikai külügyminiszter.

A csütörtöki BBC-interjúban a Kínával fenntartott amerikai viszonyrendszerről Antony Blinken azt mondta: az Egyesült Államok nem arra törekszik, hogy “kordába szorítsa vagy visszafogja” Kínát. Washington elismeri, hogy vannak országok, amelyek érdekeltek a Kínával ápolt kapcsolatokban, és az amerikai kormány nem fogja azt mondani ezeknek az országoknak, hogy választaniuk kell Amerika vagy Kína között – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Blinken szerint az amerikai kormány ugyanakkor előnyben részesíti bizonyos alapelvek, mindenekelőtt a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartását, mivel ennek a rendszernek a kialakításába az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és sok más ország nagyon sok munkát fektetett az elmúlt több nemzedéknyi időben. Hozzátette ugyanakkor: az egyes országoknak nagyon gondosan meg kell fontolniuk, hogy Kína milyen természetű beruházásokat hajt végre gazdaságukban, különös tekintettel a stratégiai jelentőségű területeken eszközölt kínai befektetésekre. Antony Blinken szerint azonban az Egyesült Államok ezzel nem azt mondja, hogy semmiféle üzleti kapcsolatot nem szabad fenntartani Kínával.

Forrás: MTI/Kitekintő