Nem sok esély maradt az iráni atomalku újraindítására
Az Egyesült Államoknak és Iránnak komoly nézetkülönbségeket kell tisztáznia ahhoz, hogy visszatérjenek a 2015. évi nemzetközi nukleáris megállapodáshoz, de a megegyezés továbbra is lehetséges – mondta csütörtökön az amerikai külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő, magas rangú tisztségviselője a legutóbbi tárgyalási forduló befejezését követően.
A telefonos tájékoztató keretében újságíróknak nyilatkozó külügyi tisztségviselő elutasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok beleegyezett konkrét szankciók feloldásába, különös tekintettel az ázsiai ország olaj- és hajózási ágazatával szemben fennálló büntetésekre.
Bécsben április elején kezdődtek tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében.
Az atomalkut 2018-ban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, Trump egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Iránnal szemben. Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését, legutóbb pedig korlátozta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben.
Teheránt már régóta azzal gyanúsítják, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Irán ezzel szemben azt állítja, hogy orvosi célokra dúsít magas fokon uránt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) május végi adatai szerint Irán több mint 3200 kilogramm – különböző tisztasági fokú – uránnal rendelkezik, ami 16-szorosa az úgynevezett atomalkuban számára engedélyezett mennyiségnek.
Szakértők szerint a két fél – az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína diplomatáival együtt – várhatóan hamarosan visszatér Bécsbe, hogy részt vegyen a tárgyalások hetedik fordulóján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter két héttel ezelőtti szenátusi meghallgatásán arról beszélt, hogy több száz, Iránnal szembeni amerikai szankció maradhat érvényben akkor is, ha Teherán és Washington visszatér a nukleáris megállapodás betartásához.
“Arra számítok, hogy ha visszatérünk a JCPOA (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) betartásához, akkor is több száz szankció marad érvényben, beleértve a Trump-adminisztráció által bevezetett szankciókat is” – fogalmazott akkor tárcavezető.
A külügyminisztériumi tisztségviselő csütörtökön visszautasította azokat a felvetéseket is, amelyek szerint az Egyesült Államok által korábban szankciókkal sújtott, megválasztott iráni elnök, Ebrahim Raiszi várható augusztusi beiktatása bonyolítaná a tárgyalásokat.
“Ez nem befolyásolja az elhatározásunkat, hogy megpróbálunk megállapodni” – tette hozzá.
Az iszlám köztársaság új elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, hétfőn azt mondta: az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát. Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem.
“Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott Irán elleni szankciót” – jelentette ki.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek. Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök. Hétfői beszédében Raiszi leszögezte: bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.
Forrás: MTI