Július elsején elkezdődött a magyar soros uniós elnökség. Az idei a legmelegebb nyár volt a feljegyzések szerint Európa történetében, de még forróbb volt az Európai Unióban. A nyári két hónap általában csendes, az ilyenkor kezdődő radikális intézményi átalakulás ellenére, többnyire még az EP választás utáni időszakokban is. Idén azonban minden másként történt, amit Orbán eszeveszett kezdése, a Kijev-Moszkva-Peking-Washington útvonalon való „őrült rohanása” és az EU „elnöke” szerepében való tetszelgése már előre jelzett. Még inkább forró nyár volt ez az uniós elnökség magyar színpadán. Az Orbán-rezsim nemcsak az uniós játékszabályokat sértette meg brutálisan és kihívóan, vállalva ennek összes negatív következményét, hanem a júniusi választások után a fosztogató állam szerepkörében is teljes támadást indított a magyar lakosság ellen, az összeomlás szélén tántorgó költségvetés érdekében.
