Akár az évszázad szemfényvesztésének is nevezhetnénk, hogy az elitellenesség farvizén egy olyan milliárdos foglalja el a trónt az egyik leghatalmasabb demokráciában, akinek láthatóan alig akad olyan vezetői képessége vagy érdeme, amely erre önmagában feljogosítaná. De hát feltalálták a populizmus nevű csodaszert, amely képes úgy meghekkelni a rendszert, hogy minden a lehető legtörvényszerűbbnek tűnjön, miközben a végeredmény hajmeresztő. A világ Trump második eljövetelével szemernyivel sem lesz biztonságosabb és kiszámíthatóbb, épp ellenkezőleg. Főként, hogy lassan a fél világ találgatja, hogy viccelt, komolyan gondolta, vagy valamilyen zseniális taktika húzódik amögött, hogy meg akarja szerezni Kanadát, Grönlandot és a Panama-csatornát. Lassan Putyin tűnik szerényebbnek…
