Filotás Karina: Barackfolyó

Kipirosodott, meleg délutánikezébe veszi arcom.

Szája sarkábólbarackfolyó indul.

Leszedi a fárólközös emlékeink.

Dunsztolja,vigyem el magammal.

Gerince ásónyél,palántákig hajol.

Mesél a termésről,hogyan születik a borsó,hogy szakítják el szőlőtőkétőlkoraérett gyermekeit.

Föld felé dőlünk,imát mondunk egymásért.

Megígéri, ha nagy leszek,felnevelhetemkedvenc hegyeit.

Belém ülteti az időt,visszaadom hangját,minden hajnalban.

Bölcsőmtől sírjáigsétálok vele.