Nem csupán az esti mesék elmondói, hanem a magyar irodalmi intézményrendszer öntudatos építői voltak azok a 19. századi asszonyok, akiknek szerepét egy frissen megjelent tanulmánykötet helyezi új megvilágításba. Bezerédj Amália úttörő munkájától a feminista Schwimmer Rózsa nemzetközi sikereiig: az ELTE kutatói feltárták, hogyan vált a gyerekirodalom a nők számára a „trójai falóvá” a férfiak uralta irodalmi életbe való belépéshez.
