„Az állatok kiveszése példátlanul veszedelmes jelenség. Hóhéruk elözönlötte a földet: immár csak neki jut hely. Micsoda szörnyűség embert látni ott, ahol azelőtt lovat láthattunk.” E. M. Cioran (Réz Pál fordítása)fogadjátok hódolatom, nemes állatok,nemes állkapocs, csukódj rám:fű-légkör-éjszakáról lecsúszott hullám-part-tajték-homokformázta alak rólatok – bennem,mosakodjatok: szükségtelen,imádom a bőrszagot, a szájszagot, a szarszagot,kín termelte húgy ragyogj, gagyogj, ragyogj,megkínzott bundátok a bőröm,véraláfutásos szárnyatok a karom,törött csőrszivárgásotok a hangom,szőnyeget terítek elétek avarból,csiganyálból, rovarhát-roppanásból,kopoltyú-nyákból-fulladásból,vágóhíd-jászol terméketlen szalmáiból.
