Köztársaságból a hűbériségbe

Sérülnek a szabad választások és a polgári szabadságjogok. Az anyagi források elosztása, a médiaviszonyok és a jogalkalmazás szempontjából nincs egyenlő játéktér. A rendszert semmilyen jelzős szerkezettel ellátva sem lehet demokráciának nevezni – állapítja meg a V21 (Vélemény, Választás, Változás – az új évszázad Magyarországáért) csoport látlelete.

A vitairatnak szánt elemzés „csendet megtörő kiáltás” kíván lenni, amely azonosítja és tudatosítja a torz rendszerből fakadó problémákat, és cselekvésre buzdít annak, érdekében, hogy Magyarország visszatérjen a gazdasági, társadalmi felemelkedés általa választott útjára. Erre – és feltehetően Jancsó Miklós 1968-as filmjére – utal a látlelet címe: Csend és kiáltás.

Az elemzés sorra veszi, hogyan indult el Magyarország köztársaságból a hűbériség felé, hogyan váltotta fel a törvényt az önkény. Miközben a jogállam helyét egyre inkább a pártállam veszi át, a gazdasági verseny korlátozása mellett a közpénzek magánvagyonná alakulnak, a civil társadalom visszaszorításával párhuzamosan létrejön a kiszolgáltatottak és új földesurak országa. A kormány külpolitikáját „pávatánc” és elszigetelődés jellemzi.

A V21 csoportot jelentős részben korábbi kormányok tagjai hozták létre. Vannak köztük konzervatívok, liberálisok és szociáldemokraták. A vitairat szerkesztésében Balázs Péter, Bárándy Péter, Bod Péter Ákos, Donáth László és Jeszenszky Géza vett részt, Gábor Péter mérnök-közgazdász koordinátorként segítette a munkát. (Belföld)