Szerbiában az IMF: a kormányfő bizakodik, a közgazdász aggódik

Aleksandar Vučić szerb kormányfő abban bízik, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember 1-jéig Szerbiában tartózkodó küldöttsége, amely az 1,2 milliárd eurós készenléti hitel második revízióját végzi el, pozitívan nyilatkozik majd a kormány azon szándékáról, hogy az év végéig megemeljék a nyugdíjak és a bérek összegét, hiszen, mint mondta, „az országnak van hozzá fiskális mozgástere”.

Mint mondta, a béreket és nyugdíjakat alacsonyabb mértékben növelnék, mint amennyit az IMF könnyedén jóváhagyna, ezért nem vár vitát és nézeteltérést ebben az ügyben. „Fukar vagyok ebben a kérdésben, nem azért, mert nem szeretem a népem, hanem azért mert nagyon szeretem a költségvetési stabilitást és a szilárd közpénzelést”, mondta Vučić.

A közgazdászok azonban nem osztják a kormányfő optimizmusát. „Úgy vélem, ez rossz ötlet, mert az eladósodásunk iszonyú probléma, a bruttó társadalmi össztermékhez képest az adósság óriási, s még nagyobb, ha a nyomorúságos kivitelünket nézzük, amiből pedig a hiteleket kellene karbantartani. Az se jó, amikor valaki kijelöli az utat, amin haladnia kell, aztán az első sikeres lépés után letér róla. Ráadásul ez a lépés sokkal sikeresebbnek tűnik annál, amilyen valójában, hiszen az első negyedévben a költségvetési hiányt csökkentő bevételek nagy része az előző időszakból származik, egyszeri és egészen biztos, hogy a hiány visszatér, amint kimerülnek a források”, nyilatkozta a Danasnak Ljubomir Madžar közgazdász, aki szerint az IMF csalódott lesz, amiért máris eltérnek a megbeszélt és papírra vetett intézkedésektől, s bízik abban, hogy sikerül a kormányt eltérítenie ettől a lépéstől.

Mint megjegyezte, azt nem tudja megmondani, a kormány meghallgatja-e az IMF-et, mint ahogy most még azt se lehet tudni, az IMF mennyire fog ragaszkodni a megállapodásban foglaltakhoz. „Ám – jegyzi meg Madžar – a hatást, amit a lehetséges választások miatt akarnak elérni, már elérték, hiszen a kormányfő immáron minden pillanatban mondhatja azt, hogy a kormány nagy-nagy szeretetet tanúsított a polgárok és mély megértést pénzügyi gondjaik iránt, de sajnos, nem tudta kiharcolni a megszigorítások enyhítését.”

A híres közgazdász szerint az IMF küldöttsége egészen biztosan nem lesz túlzottan elégedett az elvégzett elemzések után, különösen ami a Szerbiai Villanygazdaság, a Srbijagas és a Szerbiai Vasutak közvállalatok átszervezését illeti. Ráadásul, mondja, a kormány által fennen hirdetett megtakarítások részben a meg nem valósult nagyberuházások miatt jöhettek létre, ami ugyancsak nem jó, hiszen az első negyedben erre a GDP mindössze 2 százalékát fordították. Madžar elmondta, a nemzetközi átlag a nagyberuházások esetében a GDP 4 százaléka, Szerbiának pedig, tekintettel az igen elhanyagolt infrastruktúrára és a korridorok kiépítésének késésére, ezeken a területeken (amelyekre hiteleket is biztosítottak) legalább a bruttó társadalmi össztermék 5-6 százalékát kellene fordítani.