A Trump-jelenség
Több mint négyszáz napra az amerikai elnökválasztástól már nagy izgalomban vannak az amerikai média és az állampolgárok egy része. Egymást követik az elemzések és esélylatolgatások az újságokban a Washington Post-tól a New York Times-ig. A tévében ugyanez a helyzet mind a CNN-en mind például a FOX Newson. Nem meglepő a felfokozott izgalom, mindig ez a helyzet az elnökválasztások körül, és ez csak felerősödött a digitális korszakban.
Egy egyéniség van, aki sokat tesz a pezsgő hangulatért, ő pedig Donald Trump milliárdos üzletember, aki az Egyesült Államok százharmincharmadik leggazdagabb embere. Hatalmas vagyonát, amivel szeret is villogni javarészt ingatlanmogulként és a szórakoztatóiparban termelte ki. Ő maga is szerepelt valóság show-ban, így az egész ország ismeri.
Trump támogatottsága rendkívül látványos tempóban növekedett, miután bejelentette indulását a republikánus előválasztásokon. Jelenleg ő vezeti a már-már komikusan tizenhét főt számláló republikánus mezőnyt 20 százalékos támogatottsággal, ezzel maga mögött hagyva George W. Bush korábbi amerikai elnök öccsét Jeb Bush-t. Trump vonzereje a republikánusok körében mutatja, hogy mennyire kiéhezettek a választók egy meg nem alkuvó és eredeti figurára, aki megkérdőjelezi a politikai rendszert. Népszerűsége részben a politikus helyett üzletember mivoltánakl és privát vagyonának is köszönhető. Eleinte legalábbis saját vagyonából is tudja majd finanszírozni a kampányát, ezáltal független maradhat a különböző támogatók érdekvezérelt kampányadományaitól.
Trump sokat kritizálja a washingtoni politikai köröket, azt a közkeletű véleményt sulykolva, hogy az elit egy buborékban él, lobbicsoportok irányítják és csak önző hatalmi céljait követi. Emellett nyíltan lenézi a politikai korrektséget és ártalmasnak is tartja a tiszta beszéddel szemben. Néha ez a formabontó stílus bajba is tudja keverni, mint amikor a republikánusok első tévévitája során egyedül ő nem esküdött, hogy az előválasztást megnyerő republikánus jelöltet támogatni fogja, hogy ha nem ő maga lesz a jelölt. Sokan már korábban is megkérdőjelezték hűségét a republikánus párthoz, mivel többször kacérkodott már a független indulással és pénzügyileg támogatott demokrata jelölteket is.
A hírhedten nyers a beszédstílusa, amelyet erős retorikai készséggel ad elő, nagyon szimpatikussá teszi Trumpot sok ember szemében, akik egyszerű, közérthető beszédre és show műsorra vágynak. Gyakran rá is játszik az emberek legrosszabb tulajdonságaira, mint a szexizmusra és az idegengyűlöletre. Közszereplései során több nőt is nyíltan és durván becsmérelt megjelenésük miatt. A néhány héttel ezelőtti TV-vita után pedig arra célozgatott, hogy a FOX moderátora Megyn Kelly biztos azért tett fel neki sok kemény kérdést, mert éppen menstruált.
A mexikói bevándorlókkal szemben olyan megjegyzést tett a nyáron, hogy azok nemi erőszakot elkövetők, drogdílerek és bűnözők, akiket a mexikói kormány síbol át Amerikába. Ezért is tartja fontosnak, hogy az amerikai-mexikói határra végig magas falat építsenek és az összes illegális bevándorlót azonnal deportálják. Volt már olyan beszólása is Trumpnak, amelyik teljesen visszafelé sült el és már sokan azt hitték, hogy ennek következtében el fog tűnni a süllyesztőben. A legdurvább példája ennek talán az, amikor megkérdőjelezte John McCain szenátor hősiességét, azért mert fogságba esett a vietnámi háborúban (ahol meg is kínozták).
Ezek ellenére sem tűnt el Trump. Sőt. Hiába tartják nagyon sokan egy bunkó bohócnak, sokakat pont ez az ellentmondásos hangulatkeltés vonz hozzá. A tiszta beszédet kívánó, politikai elit-ellenes támogatói pedig javarészt kitartanak mellette.
Végső soron Trump túl megosztónak és ellenszenvesnek számít bizonyos társadalmi csoportok körében, ami miatt jelöltsége esetén valószínűsíthető a republikánus választási bukás. Az is valószínű, hogy a többi republikánus jelölt támogatói beállnak majd Jeb Bush mögé, amikor azok lemorzsolódtak az elképesztően nagy pénzügyi erősforrásokat igénylő előválasztási hajrában. Fontos kiemelni, hogy ekkor ismét fennáll annak lehetösége, hogy Trump független jelöltként indul és kialakul a 1992-es helyzet, ahol részben a független jelölt miatt vesztette el idősebb George Bush a választást Bill Clintonnal szemben.
Végszóként mindenképpen meg kell említeni, hogy még nagyon korai az esélyeket latolgatni és konklúziókat levonni, mivel a 2016-os amerikai elnökválasztásokra több mint 400 napot kell még várni, és az előválasztások is csak 2016 februárjában kezdődnek.