Másfél év és jön a horvát euró
Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.
“Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt ” – közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára. Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.
Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euró érméket. Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek Dubrovnik városa, Horvátország térképe, a piros-fehér kockás horvát sahovnica, a Galgolíta írás és a jelenleg is használatban lévő kuna neén mzeti valuta szimbóluma.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak, azaz:
- Az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga
- Az államháztartás éves hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát
- A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát
- A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Azt is hozzá kell tenni, hogy a koronavírus negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében bevezetett kormányzati ösztönző csomagok lehetetlenné tették a fenti feltételek – azaz a maastrichti kritériumok – betartását, így például a bruttó államadósság legfeljebb 60%-os limitjét jelenleg az európai uniós tagállamok fele sem teljesíti, a 27 ország átlaga a tavalyi év végén 90,7% volt.
GDP-arányos államadósság az Európai Unió országaiban 2020 végén. Forrás: Eurostat
Az államháztartási hiányok esetében sem jobb a helyzet, a 3%-os limittel szemben az uniós átlag 6,9% volt, az eurót használó tagállamokban, azaz az euróövezetben pedig még ennél is magasabbra, átlagosan 7,2%-ra emelkedett a hiány.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI / Eurostat / Kitekintő