Svájci parlamenti választások: jobbra át!

• Jobbra fog eltolódni a berni Szövetségi Gyűlés, miután a Svájci Néppárt magasan megnyerte a vasárnapi parlamenti választásokat.
• A szociáldemokraták a négy évvel ezelőtti eredményüket valamelyest alulteljesítették.
• A menekültválság volt a fő témája az idei választásoknak, a jobboldali pártok ezt kihasználva tudtak jó eredményeket elérni.

Jobbra fog eltolódni a berni Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) a vasárnap esti választásokat követően. Az esti előrejelzések szerint a konzervatív, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) a szavazatok 28 százalékát megszerezve megnyerte a választásokat. Az SVP 1,4 százalékkal több szavazatot kapott, mint a négy évvel ezelőtt, jelen állás szerint a 200 tagú Nemzeti Tanácsba (Nationalrat) 64-65 képviselőt delegálhatnak. A 2007-es rekorderedményüket, amikor 62 képviselőjük volt a Nemzeti Tanácsban, így nagy valószínűséggel megdöntötték.

Második helyen, valamivel rontva a négy évvel ezelőtti eredményén, a svájci szociáldemokraták végeztek, az SP a szavazatok 18,6 százalékát szerezte meg az előrejelzések szerint. Valamivel lemaradva a liberális FDP lett a harmadik, a szavazatok 16,4 százalékával, negyedik helyen a kereszténydemokrata CVP végzett. Szintén bekerültek a svájci zöldek (GPS - 7,8 százalék), a zöldliberálisok (GLP - 4,7 százalék), valamint a konzervatív polgári-demokrata párt (BDP - 4,6 százalék). Mivel a svájci parlamentáris rendszerben nincsen minimális választási küszöb, ezért az esti előrejelzésekben még nehéz kimutatni, hogy a minipártok összesen hány helyet tudtak maguknak biztosítani a berni parlamentben.

A vasárnapi parlamenti választás kimenetelét egyértelműen befolyásolta a jelenlegi menekülthelyzet. Felmérések szerint a svájciak "aggodalmainak listáját" fölényesen vezeti a menekültválság: ezt használta ki az SVP, aki az EU-tól való távolodást, valamint a menekültválság megfékezését jelölte meg választási kampányának fő témájaként. A szociáldemokraták elképzelése szerint Svájcnak szorosabban kéne együttműködnie az Európai Unióval, a menekültkérdésben pedig reformokat javasoltak.

Jóllehet az SVP tarolt a választásokon, a svájci parlamentáris rendszer sajátossága miatt azonban ez nem jelenti azt, hogy az alpesi országban most majd minden megváltozik. Svájcban 1959-ben létrehozták az ún. Zauberformel-t (varázsformula), mely lényegében megszabta, hogy mely pártok hány minisztert delegálhatnak a héttagú szövetségi kormányba (Bundesrat). Magyar szemmel nézve talán nem mindennapi módja ez a kormányzásnak, tény azonban, hogy kompromisszumra kényszerítő Zauberformel idáig bevált a svájciaknak.

Svájcban a kétkamarás Szövetségi Gyűlés a legfőbb államhatalmi szerv. A felsőház, az Államtanács (Ständerat) 46 tagját minden kantonban közvetlenül választják, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) 200 tagját arányos képviseleti rendszerben választják, ugyancsak közvetlenül.

Egyes kantonok szavazataira még várni kell, így a pontos eredményt csak holnap reggel fogjuk megtudni.