Beválnak-e az unortodox gazdasági megoldások?

• Latin-Amerika legfontosabb feladata továbbra is a szegénység csökkentése, a beruházási kedv újraélénkítése (elsősorban a K+F+I és az infrastruktúra terén), a társadalmi egyenlőség biztosítása, valamint a klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem.
• Az IMF 0,3 százalékos gazdasági visszaesést irányoz elő a 2015-ös évre, amelyet 0,7%-os növekedés követhet 2016-ban.
• A brazil válság hatásai továbbgyűrűznek a térség többi gazdaságára is.
• Október elején néhány latin-amerikai ország is aláírta a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást (TPP).

Egy október elején, a mexikói kormány és a CEPAL szervezésében tartott konferencián a latin-amerikai és karibi országok megállapodtak arról, hogy egy tervezetet nyújtanak be a népességre és a fejlesztésekre vonatkozó intézkedésekről. Tovább elhatározták, hogy akciótervet dolgoznak ki a 2013-ban, Uruguayban aláírt Montevideói Konszenzus végrehajtása érdekében. A haladó szellemben született konszenzus többek között felülvizsgálja az abortusszal kapcsolatos regionális politikákat, ösztönzi a szexuális nevelést, valamint magába foglalja a nők jogainak védelmét.

Az idén második alkalommal megrendezett  Népességi és Fejlődési Regionális Konferencián született kormányközi dokumentum olyan területekre koncentrál, mint a fiatalok fejlődési szakaszai, a szexuális egészség és reprodukció, nemek közötti egyenlőség, migráció, területi egyenlőtlenségek, az őslakos és az afrikai származású népességgel kapcsolatos ügyek.

A szociális jólét gazdasági alapjai

Latin-Amerikának az intézményrendszer megerősítésére kell koncentrálnia, világos szabályozást kialakítania, valamint a biztonság garantálására fektetni a hangsúlyt annak érdekében, hogy a befektetők érdemesnek tartsák a régiót a pénzük befektetésére. Ez egy nagyon fontos feladat, miután mára eljutott a térség arra a szintre, hogy Chilében vagy Peruban kevésbé kockázatos befektetni, mint Argentínában vagy Brazíliában.

A kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos, valamint brazil kollégája, Dilma Rousseff szorosabbra fűzték az országaikat összekötő kereskedelmi szálakat, és megállapodtak abban, hogy azok továbbfejlesztésén, valamint a klímaváltozás káros hatásai ellen való harc érdekében fognak dolgozni. A két ország együttműködési megállapodást írt alá a befektetések elősegítéséről, a mezőgazdasági fejlesztésekről és a családi gazdaságokról, valamint a határ menti területek indián lakosságát érintő ügyekről. Benyújtottak továbbá egy programot a Globális Környezetvédelmi Alaphoz, amelyben megegyeztek az Amazonas-térség biodiverzitásának védelmében, amely terület Brazíliát, Kolumbiát és Perut is érinti.

A latin-amerikai kormányoknak és vállalatoknak a gazdasági lassulás ellenére is a technológia.fejlesztésbe kellene befektetniük annak érdekében, hogy a változó viággazdasági helyzetben versenyképesek tudjanak maradni. A technológiába való befektetés nem a gazdag országok luxusa, hanem a fejlődő országok szükségessége. Míg Ázsia a GDP-jének több mint 3,5%-át ebbe fekteti, Latin-Amerikában ez az arány a két százalékot sem éri el, amely tény szintén azt mutatja, hogy van hová fejlődnie a régiónak. A gyártók mindazonáltal továbbra is prioritásként tekintenek Mexikóra és Brazíliára főként méretüknél fogva, szerencsés körülmény továbbá, hogy a latin-amerikai lakosság relatíve fiatal, így az könnyebben adaptálhatná az új technológiákat.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése

Reménytelien zárult Új-Delhiben a latin-amerikai és karibi országok, valamint India közti évenként megrendezett konferencia hatodik fordulója, azonban nem hagyták figyelmen kívül azokat az akadályokat, amelyek még mindig korlátozzák a gazdasági kapcsolatokat. Indiának a Latin-Amerikával való kereskedelmi kapcsolatok formálásánál figyelembe kell vennie a BRICS-országokkal már kialakított irányvonalakat. Az ázsiai ország latin-amerikai és karibi országokból származó importja 2014-ben 34 millió dolláros forgalmat jelentett, míg az export mértéke alig haladta meg a 15 millió dollárt. Az egyenlőtlen kereskedelem oka egyesek szerint azon ismeretek hiánya mindkét fél részéről, hogy a másik szubkontinens milyen lehetőségeket kínál. Olyan indiai iparágak, mint az információs technológia, a gyógyszeripar vagy az építőipar magas potenciállal rendelkeznek Latin-Amerikában, ahol rengeteg a lehetőség például az élelmiszeriparban és az építőiparban.

Latin-Amerika és Ázsia kapcsolatának jelentősége már aspektusból is felmerül. A két régiót összeköti a kereskedelem, a nyersanyagok, valamint a világgazdasági folyamatok hirtelen változásának hatásai. Szakértők szerint azonban egymást segíthetnék a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi fejlődés, a termelékenység és az innováció területein szerzett tapasztalatok megosztása útján.

Argentína is a technológia-fejlesztésbe fektet be annak érdekében, hogy a globális mezőgazdaság vezető szereplőjévé váljon. A Bioceres nevű argentin cég az első olyan cég az iparágában Latin-Amerikában, amely megjelenik a Wall Street-i tőzsdén. Olyan vetőmagokat állítanak elő, amelyek ellenállnak a szárazságnak és a szikes talajnak, és már 50 szabadalommal rendelkeznek. A térségben Brazília után Argentína költ a legtöbbet kutatás-fejlesztére: a GDP-je 0,65%-át. Argentína az első országok közt volt, amelyek beépítették a génmódosított termékek forgalmazását 1995-ben.

Az IMF vezető közgazdásza, Alejandro Werner szerint a latin-amerikai országok "nem spóroltak eleget az ínséges időkre". A befektetések mértéke, amely nagy jelentőségű növekedést mutatott az utóbbi évtizedben, most nagy mértékű csökkenést mutat, és Werner szerint aligha fognak visszatérni a kedvező időszakhoz. A latin-amerikai régió egésze nagy haszonra tett szert abban az időszakban, amikor a nyersanyagárak magasan voltak. De nem voltak elég előrelátóak: az ekkor keletkezett többletbevételt ugyanis nem takarították meg, nem képeztek vésztartalékok az ínségesebb időkre. Szintén nem forgatták bele az infrastruktúra, az oktatás fejlesztésébe, vagy a szegénység visszaszorításába (természetesen hozzá kell tenni, hogy mindegyik aspektus esetében van pozitív példa a régióban). Vannak országok, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy ennyire sebezhető helyzetbe kerüljenek: a régióban a legtisztább példa erre Venezuela.

Az október 5-én, öt év tárgyalás eredményeként megkötött Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (TPP) tovább mélyíti a latin-amerikai országok közötti szakadékot. Az IMF előrejelzése szerint Latin-Amerika mint régió 0,3%-os GDP csökkenést könyvelhet el ebben az évben, főként a brazil (-3%), a venezuelai (-10%) és az equadori (-0,6%) gazdasági visszaesésnek köszönhetően. Mindemellett Chile, Peru és Mexikó a régió átlagán felüli növekedést mutathatnak fel. A Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás részes országai közül csak a Mexikó-Chile-Peru országhármasnak van regionálisan szoros kapcsolata. Elhamarkodott volna messzemenő következtetéseket levonni a frissen megkötött szerződés várható hatásairól, mivel a hatályba lépéshez még minden részes állam parlamentjének ratifikálnia kell azt, amely nem feltétlenül könnyű feladat. Az IMF éves ülésén a mexikói, perui és chilei miniszterek üdvözölték a TPP létrejöttét, és elmondták, bíznak benne, hogy Kolumbia is rövidesen benyújtja majd csatlakozási kérelmét. Chile elnöke, Michelle Bachelet több ízben megemlítette, hogy arra törekszenek, hogy egyfajta egyensúlyt alakítsanak ki a Csendes-óceáni Partnerség és a Brazíliát, Argentínát, Paraguayt, Uruguayt és Venezuelát magában foglaló gazdasági tömb, a Déli Közös Piac (Mercosur) között.

Tovább kell csökkenteni a szegénységet

A Világbank figyelmeztetése szerint Latin-Amerika számára elengedhetetlen a szegénység elleni küzdelem. Latin-Amerika országaiban a felelős gazdasági vezetők nem engedhetik meg, hogy a lakosság visszaessen a szegénységbe - mondja a Világbank elnöke, Jim Yong Kim. A nemzetközi szervezet vezetője azt kérte a régió kormányaitól, hogy harcoljanak a szegénység ellen, amely súlyos terhet jelent bizonyos országoknak, és amelynek része a helytelen jövedelem újraelosztás okozta magas fokú egyenlőtlenség. Szükséges ezen kívül a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, amely hozzájárulhat a társadalmi egyenlőség kialakításához, amely végül kiemelheti a lakosságot a szegénységből.

Jim Yong Kim kifejtette továbbá, hogy az olyan fejlődő országok, mint Peru hatékonyabb és igazságosabb adópolitika kialakítására kell törekedjenek, mert az szintén hozzájárulna a szegénység elleni küzdelemhez. Biztosított a fejlődő országokat arról, hogy a Világbank-csoport kész technikai segítséget nyújtani annak érdekében, hogy az érintett országok adórendszerei igazságosabbak legyenek, mindazonáltal jelezte, hogy ennek ellenére eddig egy ország sem élt ezzel a lehetőséggel. Jim Yong Kim szerint ha az adórendszerek nagyobb egyenlőséggel működnek, az pozitív hatással lesz az országok GDP-jére is, az adózás ugyanis egy nagyon fontos forrás a fejlesztési célok elérése érdekében. A VB vezetője szerint a gazdasági visszaesés mindenképpen kihívást jelent, és ahhoz, hogy viselni tudják a következményeit, a latin-amerikai országoknak növelniük kellene a minőségi szolgáltalásokhoz (pl. oktatáshoz) való hozzáférhetőséget.

Gazdasági struktúraváltásra van szükség

Egyesek szerint a nyersanyagtermeléstől függő latin-amerikai országoknak, fel kellene venniük egy újfajta normalitást és lassabb mértékű növekedésre berendezkedni, ahelyett, hogy minél erősebben próbálják újra visszaállítani az elmúlt évek gyors ütemű gazdasági növekedését. A kormányoknak a források újraelosztását és strukturális reformokat kellene megcélozniuk, ezáltal a termelékenységet és a humán tőkét is megerősíthetnék. A nyersanyagárak csökkenése okozza a befektetések visszaesését a latin-amerikai országokban, amelyekben több mint egy évtizedig magas fokú növekedés volt megfigyelhető a kőolaj-és a nemesfémek exportjának köszönhetően. Az IMF becslése szerint a latin-amerikai régió gazdasága 0,3%-kal fog csökkenni ebben az évben, részben a nyersanyagárak kedvezőtlen alakulása miatt.

Latin-Amerika gazdasági visszaesésének másik mozgatórugója tagadhatatlanul a brazil válság, amely - révén a legnagyobb gazdaság Latin-Amerikában - a többi ország gazdaságára is hatással van; az argentin autópiacot már elérték a negatív következményei. Habár a régión belüli kereskedelem aránya jóval kisebb, mint az egyes országok kereskedelmének aránya Kínával vagy az Európai Unióval; a brazil gazdaság "jóléte" továbbra is rendkívüli fontosságú a Mercosur tagállamok számára. Emellett, a visszaesésnek, valamint a Petrobras körüli egyre szélesebb körű korrupciós botránynak köszönhetően, a térség országaiba való brazíliai befektetések száma is jelentősen csökkent, ami nem kedvező Latin-Amerika mint régió fejlődésének.

Annak ellenére, hogy erre az évre 0,3 százalékos visszaesést prognosztizál a Nemzetközi Valutaalap (IMF), 2016-ra 0,7 százalékos növekedéssel számolnak. Habár Latin-Amerika lassuló gazdasági folyamatokkal néz szembe, a régió országai eltérő dinamizmusokat mutatnak. A trendek azt mutatják, hogy azoknak az országoknak kell a legnagyobb visszaeséssel szembesülniük, amelyek gazdasága a nyersanyagok exportjára épül és kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápol Kínával. Ezek ebben az éven 1,3%-os csökkenést is elkönyvelhetnek, 2016-ban pedig 0,1%-os visszaesést. Ezzel szemben, a latin-amerikai térség azon országai, amelyeknek inkább az Egyesült Államokkal vannak szélesebb gazdasági kapcsolatai, várhatóan fenn tudják majd tartani növekedési ütemeiket: Mexikó és Közép-Amerika 2,6%-os növekedésre számíthat 2015-ben (2016-ban 2,9%), a karib-térségbeli országok pedig 1,6%-kal növekedhetnek, és 1,8%-os fejlődést érhetnek el 2016-ban. A befektetések újraélesztése és felélénkítése tehát rendkívüi fontosságú lenne annak érdekében, hogy a visszaesést a régió országaiban megállítsák, valamint szintén elengedhetetlen a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében.