Irán is döntő tényező lesz Szíria jövőjében

• Az orosz katonai tevékenység Szíriában újabb lökést adott a diplomáciai erőfeszítéseknek.
• Az első bécsi fordulón nem sikerült jelentős eredményt elérnie a feleknek, ugyanakkor legalább megkezdődött a folyamat.
• Most ismét Bécsben ülnek tárgyalóasztalhoz, ezúttal azonban már jóval több, a konfliktusban releváns állam részvételével.
• A polgárháborút érintő tárgyalások történetében első alkalommal Iránt is meghívták.
• Megoszlanak a vélemények az iráni szerepvállalással kapcsolatban.

Pénteken folytatódnak Bécsben a szíriai polgárháború politikai megoldását célzó tárgyalások, amelyre - a konfliktus kezdete óta első alkalommal - Iránt is meghívták. 

Az első megbeszélésre múlt pénteken került sor ugyancsak az osztrák fővárosban az Egyesült Államok, Oroszország, Törökország és Szaúd-Arábia részvételével, amelyen érdemi előrelépést nem sikerült elérni, ugyanakkor a résztvevők szerint "konstruktív légkörben" zajlottak az egyeztetések. A holnapi tárgyaláson a négy állam mellett Irak, Egyiptom, Katar, Libanon, Franciaország és az Európai Unió képviselői is részt vesznek, ugyanakkor Washington, Moszkva, Ankara és Rijád között már csütörtökön is sor kerül tárgyalásokra. 

Oroszország már régóta hangoztatja azon álláspontját, hogy az Iráni Iszlám Köztársaságot a hatékony rendezés érdekében be kell vonni a tárgyalások folyamatába, ugyanakkor John Kerry amerikai külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Teheránnak egyelőre nincs helye a tárgyalóasztalnál. Washingtonhoz hasonlóan Szaúd-Arábia is elutasította az iráni részvételt. 

Irán azonban a szíriai konfliktus meghatározó szereplője, így csak idő kérdése volt, hogy az ismét fellendülő diplomáciai erőfeszítésekbe mikor kapcsolódik be. 

Szaúd-Arábia és az Iráni Iszlám Köztársaság a térség két legbefolyásosabb hatalma, egymással folyamatos konfliktusban állnak a regionális hatalmi elsőségért, amely a régió ügyeit érintő érdemi tárgyalásokat jelentősen megnehezíti. A két állam képviselői Szíria ügyében most először ülnek tárgyalóasztalhoz. 

Adel al-Jubeir szaúdi külügyminiszter a Reuters-nek elmondta, hogy a tárgyalásokkal Irán és Oroszország - az Aszad-rezsim két legfőbb támogatójának - a béke megteremtésében fennálló hajlandóságát kívánják felmérni. "Álláspontunk az, hogy teszteljük az irániak és az oroszok a szíriai politikai megoldást érintő szándékait", fogalmazott a külügyminiszter egy sajtótájékoztatón Rijádban. Hozzátette, Szaúd-Arábia és szövetségesei külön egyeztetéseket fognak tartani Bassár el-Aszad "távozásának idejéről és módjáról."

Az iráni delegációt Javad Zarif külügyminiszter vezeti, akit három helyettese is elkísér a bécsi tárgyalásokra, jelentette az iráni állami hírügynökség. A Szíriát érintő nemzetközi megbeszélések történetében ez az első alkalom, hogy Teherán is képviselteti magát. 

Irán támogatja a politikai megoldást Szíriában, ugyanakkor hangsúlyozza, Bassár el-Aszad szír elnöknek részt kell vennie ebben a folyamatban. Az ellenzéki erők, Szaúd-Arábia, Katar és Törökország szerint azonban Aszadnak nincs helye a hatalomban. 

A Reuters információi szerint egyelőre nem világos, hogy a szíriai kormányt vagy bármelyik ellenzéki erőt meghívták-e a bécsi tárgyalásokra. 

A tárgyalások legérzékenyebb pontja a Szaúd-Arábia és az Irán közti feszültség. Philip Hammond brit külügyminiszter szerint azonban éppen, hogy e keretek biztosíthatják a párbeszédet a két rivális állam között. "Szaúd-Arábia és Irán a két legfontosabb és legbefolyásosabb állam a régióban. A térség legalapvetőbb hosszútávú érdeke, hogy ez a két állam képes legyen a párbeszédre, a konfliktusok megvitatására és a békés politikai megoldásokra való törekvésre",  fogalmazott Hammond.

Ugyanakkor nem mindenki tekint Irán részvételére ennyire optimistán. A Nyugat által támogatott, Törökországban székelő Szíriai Nemzeti Tanács szerint az iráni részvétel aláássa a politikai folyamat sikerét. "Iránnak egyetlen érdeke van: hatalmon tartani Aszadot, egyáltalán nem hisznek a tárgyalások alapelveiben", mondta a csoport alelnöke, Hisham Marwa.

Egy, a neve elhallgatását kérő nyugati diplomata sem lát reális esélyt a gyors sikerre. A Reuters-nek úgy fogalmazott: "még nagyon az elején vagyunk a folyamatnak, tekintve, hogy Oroszország és Irán áll az egyik oldalon, míg a másikon mindenki más. Nagy siker lesz, ha a találkozó lezajlik anélkül, hogy teljes kudarcba fulladna." 

Irán első tesztje

Irán számos katonával, vezető katonai tisztségviselőkkel, illetve különféle támogatásokkal segíti a szíriai kormányt, kiegészülve közeli szövetségesének, a Hezbollahnak a konfliktusban betöltött jelentős szerepével. 

Az Iráni Forradalmi Gárda parancsnok-helyettese, Hossein Salami egy, az állami televíziónak adott interjújában hétfőn elmondta, Irán - a szíriai kormány kérésére - növelte katonai jelenlétét Szíriában az elmúlt hónapokban, hogy segítse a kormányerőket. 

Számos szakértő szerint Irán számára a szíriai polgárháborút érintő tárgyalásokon való részvétel egyfajta tesztként fogható fel a nemzetközi közösség részéről. Ali Sadrzadeh, egy frankfurti kutató cég elemzője úgy fogalmazott, az iráni részvételnek két oka van. Az egyik, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között egyetértés van abban, hogy szükség van Iránra, a másik pedig a júliusban megkötött nukleáris megállapodás, amely utat nyit Irán hatékonyabb régiós szerepvállalása előtt. "A bécsi tárgyalás lesz Irán első tesztje", fogalmazott.

Julien Barnes-Dacey, a European Council of Foreign Relations vezető elemzője szerint Irán meghívása egyenlő a "a realitások elfogadásával. Iránnal a tárgyalóasztalnál bonyolódik az Aszadtól való megszabadulás célkitűzése, ugyanakkor utat nyit egyfajta de-eszkalációs folyamatnak."

Más vélekedések szerint azonban az iráni részvétel nem fog átütő sikert eredményezni, sőt sokkal inkább felbőszítheti a Szíriában harcoló erőket. 

"Nincs semmilyen jele annak, hogy Irán készen áll Aszad elengedésére vagy lát olyan személyt, aki biztosíthatja érdekeit egy poszt-Aszad Szíriában", fogalmazott Karim Sadjadpour, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa. Hozzátette: "Irán mindig is úgy érvelt, hogy Szíria jövőjét Aszad és a dzsihadisták közti választás határozza meg."

Patrick Clawson, a Washington Institute for Near East Policy munkatársa szerint az az elképzelés, hogy a külső hatalmak a kulcsszereplők a politikai rendezés megteremtésében, hibás. "A nehézség, amivel kénytelenek vagyunk szembenézni az, hogy Irán bevonása csak feltüzeli a véleményeket és egyes csoportok magatartását Szíriában."

A siker természetesen nem garantált rövid távon, ahhoz túl sok különböző érdek jellemzi a konfliktusban releváns szereplőket, illetve a nemzetközi közösség esetleges egyetértése még mindig kevés a mindenki számára megfelelő politikai megoldás kidolgozásához. A hosszútávú rendezéshez a szíriai nép, a különböző vallási, etnikai csoportok érdekeinek figyelembevételére van a legnagyobb szükség.

Ugyanakkor figyelemreméltó és hasznos folyamat indult meg, amennyiben a felek megkezdték a Szíriát érintő tárgyalássorozatot, amelyre immáron a régióban jelentős befolyással bíró Iránt is meghívták, ezáltal teljessé téve a képet.