A magyarok járhatnak rosszul a levélszavazással
Nagy eséllyel jövő hétre össze tudja gyűjteni a parlamentben az RMDSZ a szükséges számú aláírást ahhoz, hogy meg tudja óvni az alkotmánybíróságon a levélszavazásról szóló törvényt. Ehhez 50 képviselőnek vagy pedig 25 szenátornak a támogatását kell megszereznie.
Márton Árpád képviselőtől megtudtuk: a két RMDSZ-frakció tagjai egyenként próbálják meggyőzni parlamenti kollégáikat arról, hogy írják alá az óvás benyújtását kísérő ívet. Tájékoztatása szerint a képviselőházban már közel járnak ahhoz, hogy meglegyen a kellő számú támogatás.
Nem titkos, nem közvetlen
A RMDSZ-nek az alkotmánybíróságra benyújtandó beadványa szerint a levélszavazásról szóló törvény több előírása is alkotmányba ütközik. Márton Árpád az elsők között említette, hogy a román alaptörvény szerint a szavazásnak közvetlennek kell lennie, vagyis a választónak saját kezűleg kell leadnia szavazatát, és ez a feltétel a levélszavazásos törvény bevezetésével nem teljesül.
Emellett a szavazásnak az alkotmány szerint titkosnak és befolyásmentesnek kell lennie. „Vagyis senki sem láthatja a szavazócédulámat, és senki nem gyakorolhat rám nyomást, hogy kire szavazzak” – magyarázta. A képviselő szerint a levélszavazás bevezetése esetén ezek a feltételek sem teljesülnek. Elképzelhetőnek tart például olyan helyzetet is, hogy egy külföldön román állampolgárokat alkalmazó, szintén román állampolgárságú cégvezető, hatalmi pozícióból befolyásolja az alkalmazottait a választásokon.
Baj van a határidőkkel is
Márton Árpád szerint alkotmányjogilag aggályos a levélszavazásos törvény elfogadásának időpontja is. Az alkotmánybíróságnak volt korábban egy döntése, amely szerint a választások előtt egy évvel nem módosítható a választási rendszer. A képviselő szerint az egy év nem a szavazás pillanatához, hanem a választási procedúrák elindításának időpontjához viszonyítva értendő. A procedúrákat pedig a választás napja előtt 90 nappal kell elindítani.
Így például a választási törvény szerint, ha legkevesebb száz külföldön élő román állampolgár igényeli, akkor létrehoznak számukra a lakóhelyükön egy szavazókörzetet. Ezt az igényüket legkésőbb a választási procedúra beindítása előtt két nappal, vagyis legkésőbb 92 nappal a választások napja előtt kell bejelenteniük. A jövő évi választásokat november végén, december elején tartják, tehát a procedúrákat augusztusban kell elkezdeni. „Ez még belefér az alkotmánybírósági határozatban megszabott egy évbe” – magyarázta Márton.
Más a helyzet azonban a levélszavazásos törvénnyel, amit most szerdán, tehát október végén fogadtak el. Ez a jogszabály a választási törvényhez hasonlóa jogosultságot ad a külföldi állampolgároknak a szavazási igényük bejelentésére, amit szintén a választási procedúra előtt kell megtenniük. „De most már elmúlt augusztus, az egy év rég letelt” – részletezte a politikus.
Márton Árpád emlékeztetett a Velencei Bizottság ajánlására is, miszerint a választási rendszer esetleges lényeges változtatásait nem a soron következő, hanem az azt követő választásokra kell alkalmazni. „Különösen akkor, ha a soron következő választások előtti évben fogadják el a lényegi módosításokat” – jegyezte meg.
Diszkriminál is
A politikus ugyanakkor diszkriminálónak, s mint ilyen, alkotmányellenesnek tartja, hogy a külföldön élő választók szavazhatnak levélben, de az állandó romániai lakhelyűek nem. Sőt a romániai állandó lakhelyű polgároknak abban a megyében kell tartózkodniuk a szavazás napján, ahol az állandó lakhelyük is van, különben nem szavazhatnak. A külföldön élő állampolgár ezzel szemben akár Romániából is nyugodtan szavazhat levélben.
„Nem beszélve arról a nénikéről, aki egészségügyi okokból nem tud eltotyogni a lakóhelye szerinti szavazókörzetig. Neki a mozgóurnát igénylő kéréséhez kell mellékelnie az orvosi igazolást is, amely bizonyítja, hogy nem tud eltotyogni szavazni. A külföldön élő polgárnak pedig nem kell mellékelnie semmit a levélben szavazást igénylő kéréséhez. Ez diszkrimináció” – magyarázta Márton Árpád.
Torzítja a választás eredményét
Az RMDSZ azt is kifogásolja, hogy a levélben leadott szavazatok egy része nem a külföldi választókerületben eredményez mandátumokat, hanem a visszaosztás után az ország különböző megyéiben, adott esetben a magyarlakta térségekben is.
Márton Árpád kiszámolta, hogy a választásokon legalább 43 képviselői és 43 szenátori mandátum a visszaosztások után dől el a megyékben, de ezek a számok valószínűleg nagyobbak lesznek. Magyarázata szerint azokban a megyékben, ahol két szenátori mandátum a tét (például a külföldi választókerületben), valamelyik pártnak meg kell szereznie a szavazatok felét ahhoz, hogy megkapjon egy mandátumot. Ha ez egyik pártnak sem sikerül, akkor mindkét mandátum üres marad, és a megyében leadott teljes szavazatmennyiség bekerül az országos kosárba.
„Ha történetesen egy vagy kétmillió külföldön élő román állampolgár szavaz, és egyik párt sem kap fele plusz egy szavazatot a szenátori jelöltlistájára a külföldi választókerületben, akkor az egy vagy kétmillió szavazat mind az országos kosárba kerül. Emellett várhatóan körülbelül kétmillió felhasználatlan szavazat kerül be a kosárba a megyékből. Ez azt jelenti, hogy a visszaosztás után kiosztott mandátumoknak legkevesebb egyharmadát, de akár a felét is a külföldi szavazatok fogják eldönteni” – fejtette ki a képviselő.
Márton szerint ebből egyenesen következik, hogy akár a Kovászna, Hargita és Maros megyei mandátumok egy részét is a külföldi szavazatok dönthetik majd el. „Ha egymás ellen indulnak a magyar pártok a választásokon, akkor a visszaosztásból származó mandátumokat mind a román pártok szerezhetik meg” – mondta a politikus.