A törökök menthetik meg Schengent

• November utolsó vagy december első napjaiban EU-török csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben
• A csúcs célja, hogy a két fél egy cselekvési tervet dolgozzon ki a menekültválság kezelésére
• Több ország üdvözölte a Visegrádi országok (köztük hazánk) felajánlását a Frontex támogatására
• „Semmi kétség nem férhet hozzá: Schengen jövője forog kockán, és fogy az idő" - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

EU-török csúcstalálkozót tartanak november végén vagy december elején Brüsszelben, ahol nyélbe kívánják ütni Ankarával a menekültválság kezelését célzó, kölcsönös engedményeket tartalmazó cselekvési tervet. Ez az egyik kézzelfogható eredménye a csütörtök délután Máltán az EU-Afrika csúcs után tartott informális állam- és kormányfői találkozónak.

A még áprilisban ugyancsak a menekültválság jegyében elhatározott EU-Afrika csúcs kínálta alkalmat használták ki a vezetők arra, hogy áttekintsék és felgyorsítsák a migrációs válság kezelését célzó korábbi döntéseik végrehajtását.

Az eseménynek különleges aktualitást kölcsönzött az, hogy szerdán és csütörtökön két újabb tagállam, Szlovénia és Svédország jelentett be a határok ellenőrzésének visszaállítására vagy megszigorítására vonatkozó intézkedéseket.

Előbbi a Horvátországgal közös határon „technikai akadály” (lényegében drótkerítés) felhúzásába fogott, hogy lelassítsa és szabályozottabbá tegye a tömegesen érkező menekültek áramlását. Svédország pedig egyelőre tíz napra visszaállította a belső határellenőrzést Németország és Dánia viszonylatában.

„Semmi kétség nem férhet hozzá: Schengen jövője forog kockán, és fogy az idő. Európában minden egyes héten olyan döntések születnek, amelyek bizonyítékul szolgálnak a helyzet komolyságára: a határellenőrzések visszaállítása vagy technikai akadályok létesítése. Ez egyértelmű jele annak, hogy vissza kell szereznünk az ellenőrzést a külső határainkon. Ez, ha nem is az egyetlen intézkedés, de az első és a legfontosabb, egy európai migrációs politika előfeltétele” – fogalmazott meglehetősen szókimondóan az Európai Tanács informális ülését követően Donald Tusk, az EiT elnöke.

Tusk, Jean-Claude Juncker és sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár is elismeréssel szóltak a visegrádi csoport három tagjának, Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának a hozzájárulásáról a külső határőrizeti ügynökség és a menekültügyi támogató iroda (EASO) által kért létszámbővítéshez.

A három ország együttesen 225 rendőrtisztet vezényel a Frontex és az EASO görögországi missziójába, aminek a nagy tömegben beérkező menekültek és migránsok beazonosítása, regisztrálása és az ujjlenyomatvétel az elsődleges feladata. A Frontex összesen 775 fős erősítést kért a tagállamoktól, de eddig jó, ha 380 fős felajánlás érkezett. A három visegrádi állam által felajánlott létszám előreláthatóan a legnagyobb lesz a kontingensben.

Elemzők szerint a jelentős közép-európai hozzájárulás válasz kíván lenni azokra az egyre szaporodó bírálatokra, amelyek a szóban forgó tagállamoknak a szolidaritás hiányát róják fel.

Donald Tusk hangsúlyozta, hogy az EU tartani fogja magát a menedékkérők jogaival összefüggő nemzetközi kötelezettségeihez, de azt is egyértelművé kell tenni, hogy „regisztráció nélkül a jogok sem járnak. Ha a migráns személy nem működik együtt, akkor annak következményei lesznek” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, aki ugyanakkor nem részletezte, milyen következményekre gondolt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy elégedetlen a menekültek tagállamok közötti elosztásának a lassú tempójával. „Ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor csak 2101-ben végzünk a 160 ezer menekült áthelyezésével” – közölte Juncker, aki szerint „senki sem kérdőjelezte meg az áthelyezés szükségességét és az áthelyezendők számát sem.

Az informális EU-csúcsból a legtöbb időt az EU-török együttműködés vette el. Annál is inkább, mert a vezetők első kézből tájékozódhattak Frans Timmermanstól – aki az elmúlt két napban Ankarában a török vezetőkkel tárgyalt – a tárgyalások állásáról. Megállapodtak arról, hogy november végén vagy december elején Brüsszelben EU-török csúcsot tartanak, azzal a céllal, hogy véglegesítsék a menekültválság kezelésére vonatkozó cselekvési tervet.

Juncker arról tájékoztatta a vezetőket (a 28 EU-tagállam közül 23 képviseltette magát a legmagasabb szinten), hogy az Európai Bizottság az uniós büdzséből kész 500 millió eurót folyósítani 2016-ban és 2017-ben a Törökországnak a menekültek ellátására felajánlott 3 milliárd eurós pénzügyi támogatásból. A maradék 2,5 milliárd eurót a tagállamoknak kellene összedobniuk.

Angela Merkel ugyanakkor sajtótájékoztatóján olyan utalást tett, mintha a rugalmassági szabályok nyújtásával a félmilliárdnál talán több pénzt is találnak majd az EU-büdzsében. Ennek letesztelésére péntek lesz az első alkalom, amikor a költségvetésért felelős tagállami miniszterek Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a 2016-os uniós költségvetés sarokszámairól döntsenek. A vezetők Máltán arra kérték az ugyancsak jelenlévő Martin Schulz, európai parlamenti elnököt, hogy az EP is nagyobb rugalmasságot tanúsítson a költségvetésről folyó vitában.

A német kancellár amúgy új fejezet nyitásáról beszélt az EU-török kapcsolatokban, de gyorsan hozzátette, hogy ez kiegyensúlyozott alkut feltételez a két fél között, és nem pedig azt, hogy az EU félretenné politikai elveit.

Ezzel összefüggésben utalt rá, hogy Törökországnak a vízumliberalizáció felgyorsításáért cserébe minél előbb, legkésőbb 2017-ben hatályba kell helyeznie azt a jogszabályt, amelynek értelmében nem csak saját, hanem harmadik országok állampolgárait is vissza kell fogadnia az EU-ból, ha azok illegálisan lépték át a határt. Merkel arra is felhívta a figyelmet, hogy a Törökországban jelenleg tartózkodó 2-3 millió gyermek közül 900 ezer gyermek, akiknek az iskolai tanítását meg kell szervezni. Egyebek mellett erre használják majd fel az EU által Ankarának felkínálandó 3 milliárd eurós összeget (2016-2017 között).

„Az óra ketyeg. Nyomás alatt állunk. Gyorsan kell cselekednünk. Mint egy Uniónak” – adta ki mintegy az ukázt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.