Paks: így fekszik keresztbe Brüsszel Orbánnak
Az Európai Bizottság egyértelműen azon az állásponton van, hogy a magyar-orosz kormányközi megállapodás – amelynek keretében közvetlenül, nyílt pályáztatás nélkül bízták meg a Roszatomot a paksi atomerőmű kibővítését célzó projekt megvalósításával – nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek igazolhatják az EU közbeszerzési szabályainak mellőzését.
„A Bizottság nem lát olyan sürgető körülményt, ami indokolta volna a közbeszerzési szabályok mellőzését” – tették hozzá.
A testület – ahogy a BruxInfo kedden előrejelezte – csütörtökön hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, megadva a jelet a kötelezettségszegési eljárás megindítására. „A levél kiküldésével a Bizottság információkat kér a magyar kormánytól” – jelentette ki Lucia Caudet, a belső piacért felelős bizottsági szóvivő. Budapestnek két hónap áll rendelkezésére a Brüsszel által kért információk megválaszolására. A testület ezt követően dönt arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.
Nemzetközi szerződések esetén bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőség van a közbeszerzési szabályok mellőzésére. A Bizottságnál azonban úgy ítélik meg, hogy ezek a kivételezésre feljogosító feltételek jelen esetben nem teljesültek.
Ehhez először is a kormányközi megállapodásnak összhangban kellene lennie az EU működéséről szóló szerződéssel. Brüsszel szerint egyértelműen nem ez a helyzet, mert egy nemzetközi szerződés sem mentheti fel a tagállamokat az EU-alapszerződés olyan alapelveinek a tiszteletben tartása alól, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság. Márpedig ez a feltétel a Roszatom közvetlen megbízásával a testület szerint nem teljesült.
Ugyancsak el lehetne térni a közbeszerzési szabályoktól abban az esetben, ha a kormányközi megállapodás erre vonatkozóan speciális eljárási szabályokat rögzít. Erre azonban a testület megítélése szerint nem került sor, és a közvetlen megrendelés nem minősül ilyen eljárásnak.
Összességében tehát a Bizottság aggályokat jelzett, hogy a paksi projektről szóló szerződés Roszatomnak történő odaítélésével Budapest mind a két 2004-ből származó közbeszerzési irányelv ellen vétett (konkrétan a 2014/17-es irányelv 22 cikkét és a 2004/18-as direktíva 18-as cikkét említik az EU működéséről szóló szerződés hivatkozott cikkein túl).
EU-források azt is megerősítették, hogy a hivatalos felszólító levélben információnk szerint szereplő felszólítás valamennyi paksi projekttel összefüggő további beszerzési eljárás felfüggesztésére (illetve arra, hogy a kormány tartózkodjon új szerződések megkötésétől) jogilag nem kötelező a magyar kormány számára, nincs tehát jogi felfüggesztő hatálya.
Azt ugyanakkor hozzátették, a magyar kormány kockázatértékelésére van bízva, hogy figyelembe veszi-e vagy sem ezt a felszólítást.
Ami a lehetséges következményeket illeti, Brüsszelben mindössze annyit mondtak, hogy a Bizottság kész megadni minden segítséget a magyar kormánynak a probléma megoldásához. Mindazonáltal – teszik hozzá – a magyar kormány dolga, hogy megoldási javaslattal álljon elő.
Úgy tudjuk, hogy levelében a testület José Manuel Barroso korábbi bizottsági elnök 2014 februárjában a magyar kormányfőhöz intézett levelére is hivatkozik (ez a paksi projekt Euratom Szerződéssel kapcsolatos vizsgálatával függött össze), amelyben nyomatékosította a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés szükségességét.
A Bizottság az Euratom Szerződéssel összefüggésben nem emelt ugyan kifogást a magyar-orosz kormányközi szerződés ellen, ez azonban a testület értelmezése szerint még nem jelenti azt, hogy a projekt en bloc összhangban lenne az uniós joggal.