Brüsszel nem lát okot Gyurcsányék kizárására
- Az Európai Bizottság értesülésünk szerint elégedett az Altus féle konzorcium eddig végzett munkájával, a cég által elnyert két megbízás egyikénél sem tárt fel összeférhetetlenséget, és nem lát okot a keretszerződés felfüggesztésére vagy felmondására.
- Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a sajtónak adott nyilatkozatában elmarasztalta a brüsszeli döntést, és úgy vélte, hogy az kimeríti a tiltott pártfinanszírozás fogalmát.
- Véletlen egybeesés, hogy pénteken Budapesten az EU magyarországi képviseletének szervezésében egy nagyszabású regionális politikai workshopot tartanak.
- Az Altus-féle konzorciumnak a keretszerződés alapján eddig két megbízási szerződést ítéltek oda.
Az Európai Bizottság szerint a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus-vezette nemzetközi konzorcium által elnyert megbízások odaítélésénél alkalmazott eljárás során a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartották a vonatkozó uniós előírásokat, és a pénzügyi rendeletet. A testület eddig (az első, még 2014 márciusában aláírt megbízási szerződés végrehajtása során) elégedett volt a konzorcium által nyújtott szolgáltatásokkal is. Ezért – a BruxInfónak nyilatkozó jól értesült források szerint – a keretszerződés felfüggesztésére vagy annak felmondására sem lát okot.
Az Altus-ügy legújabb fejleményeként néhány nappal ezelőtt jelent meg a hazai sajtóban az a hír, hogy a korábbi magyar miniszterelnök cége egy újabb (a sajtóhírek szerint 400 ezer, valójában 355 ezer eurós) megbízási szerződést írt alá a Bizottsággal, ezúttal a kohéziós politika Lengyelországban várható eredményeiről szóló tanulmány megírására.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a sajtónak adott nyilatkozatában elmarasztalta a brüsszeli döntést, és úgy vélte, hogy az kimeríti a tiltott pártfinanszírozás fogalmát, miután - véleménye szerint – Gyurcsány saját pártját, a Demokratikus Koalíciót támogatja a bevételből.
Véletlen egybeesés, hogy pénteken Budapesten az EU magyarországi képviseletének szervezésében egy nagyszabású regionális politikai workshopot tartanak, amin többek között Walter Deffaa, az EU regionális politikai főigazgatója is részt vesz. Deffaa-nak korábban már több ízben is magyarázkodnia kellett az aktív politikus cégével kötött, tanulmányok írásáról szóló megbízási szerződések miatt. A főigazgató mindvégig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy egy cég tulajdonlása a vonatkozó szabályok szerint nem lehet kizáró tényező, és a megbízás jellegéből kifolyólag a politikai összeférhetetlenség vádja sem állja meg a helyét.
Úgy tudjuk, hogy a regionális politikai főigazgatóság álláspontja szerint a 11-tagú konzorciummal a 2014 márciusi keretszerződés alapján idén november 19-én aláírt második, valamivel több, mint 355 ezer euró értékű megbízási szerződésben nincs semmi új. A keretszerződés értelmében ugyanis három konzorcium (köztük az Altus által vezetett) nyerte el a jogot arra, hogy nyílt versenyen az egyes megbízási szerződésekre pályázzon. A keretszerződés teljes összege 5 millió euró.
Az Altus-féle konzorciumnak a keretszerződés alapján eddig két megbízási szerződést ítéltek oda. Az első közel 400 ezer euró értékű - amit 2014 októberében írtak alá - a 2014 és 2020 közötti uniós kohéziós politikában bevezetett újítások 28 tagállamban való működéséről szóló tanulmány megírására szólt. A második (aminek összege 355 ezer 540 euró) pedig a kohéziós politika lengyelországi végrehajtásának várható eredményeit méri majd fel ugyancsak egy tanulmány formájában.
A Bizottság szerint sem az első, sem a második esetben nem állja meg a helyét az összeférhetetlenség vádja. Az első esetében azért nem, mert az nem tartalmaz semmiféle politikai értékítélet-alkotást, a másodiknál pedig azért nem, mert kizárólag Lengyelországról szól majd a tanulmány. A magyar kormány és a Fidesz részéről ugyanakkor mindkét állítást vitatják.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselőcsoport tagja, a költségvetési ellenőrzési bizottság néppárti helyettes koordinátora még októberben közölte, hogy az Európai Néppárt álláspontja szerint a politikai összeférhetetlenség klasszikus esete forog fenn. A Bizottság ugyanis, miközben egyre szigorúbb és igényesebb közbeszerzési szabályok felé tolja a tagállamokat, ugyanezeket az elveket – Deutsch szerint –magára nézve már nem tartja kötelezőnek.
„Az új magyar közbeszerzési törvényt is Brüsszel aktív ösztönzésére fogadta el Magyarország, és ez alapján párthovatartozástól függetlenül egyetlen politikus tulajdonában álló cég sem indulhatna közbeszerzési pályázatokon” – mutatott rá októberben a fideszes honatya. Deutsch azt az állítást is vitatta, hogy az Altus megbízása nem foglalna magában értékelő munkát.
A brüsszeli testület ugyanakkor értesülésünk szerint kitart álláspontja mellett, hogy a döntéseket a meglévő szabályok maximális figyelembevételével hozták (az esetleges kizáró tényezőket is ellenőrizve), és a megbízási szerződéseket mindkét alkalommal annak a konzorciumnak ítélték oda, amelyik „gazdaságilag a legelőnyösebb ajánlatott tette” a pénzügyi rendeletben és a pályázati kiírásban feltüntetett kritériumok alapján.
Nevük mellőzését kérő források arra is felhívják a figyelmet, hogy a novemberben aláírt második megbízási szerződés 355 ezer eurós díja a konzorcium 11 tagja között oszlik majd meg, így azt nem egyedül Gyurcsány cége vágja majd zsebre.
Információink szerint a Bizottság a jövő év elején kész megosztani a tagállamokkal véleményezésre az Altus féle konzorcium által készített első tanulmány következtetéseinek tervezetét.