Úgy látszik, Magyarországon a betegjogoknak már nincs létjogosultságuk. Ha a szolgáltató vagy az egészségügyért felelős államtitkár azt mondja az ellátásról, hogy az rendben van, apelláta nincs, hiába tapasztalja az állampolgár az ellenkezőjét. Nincs semmilyen fórum arra, hogy a hangját hallassa. Ha mégis szóhoz jut, akkor meg az egészségügyi államtitkár a Bayer show-vendégeként döngöli a talajba: „Aki az egészségüggyel kapcsolatba kerül, alapból nincs jól, hiszen rosszul érzi magát, mert beteg. Ott már a rossz közérzethez csak egy kicsi kell, hogy indulattá formálódjon…. Általában ezek az újbolsik ezekre mennek rá, hogy az elégedetlenségből indulatot kovácsoljanak”. Mit tegyünk? Oktassuk ki a szakvizsga nélküli államtitkárt a betegjogokról, arról, hogy jogunk van a panaszra? Még gúnyolódik is azon, ha a beteg „nagyon ragaszkodik egy adott orvoshoz”, vagy nem hajlandó egy másik városban csináltatni a műtétét, holott erre „minden lehetőség adott”.