209 éve, 1815. április 1-jén született Otto von Bismarck német politikus, az egységes Német Császárság megteremtője, a Vaskancellár. A győztes háborúk után a béke fenntartására törekedett, össze akarta forrasztani a birodalom elemeit.
A Frankenstein a világ egyik legismertebb horrorja, szerzője, Mary Shelley e művével beírta magát a világirodalom történetébe. Számos olyan elemet dolgozott fel a történetében, amelyek más, később szintén világhírűvé vált történetekben morális kérdésként vetődtek fel.
105 éve, 1919. április 1-jén született Joseph Edward Murray Nobel-díjas amerikai plasztikai sebész, aki 1954-ben a világon elsőként hajtott végre emberen sikeres szervátültetést, egy egypetéjű ikerpáron végzett vese-transzplantációt.
Az eredetét tekintve homályba vesző április elsejei ugratás szokását már az ókori görögök is ismerték, az elmúlt évszázadok során pedig számtalan alkalommal űztek a jelzett napon bolondot egymásból az emberek. Ezúttal összegyűjtöttük a 20. század hét leghíresebb áprilisi tréfáját.
Április elseje hagyományosan a bolondok napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti, a csínytevések köre a barátok becsapásától a média gondosan kidolgozott beugratásáig terjed. Ezen a napon még a sajtó és a világháló híreit is ajánlatos fenntartással kezelni.
Hogy mitől sír? A nevetéstől! Habár a közvélekedés szerint pesszimisták vagyunk és szeretünk búslakodni, a magyarok „humorban sem ismernek tréfát”. Április elseje nem csak tréfálkozásra ad alkalmat, de a tavaszi napsütés segít feledtetni a komor telet, hogy vidámságnak adja át a helyét.
1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.