Новости за 28.01.2024

Hatrészes sorozat készült Brigitte Bardot-ról. Ez valamikor szalagcím lehetett volna, azonban most bizonyára sokakban felvet egy kérdést: Ki az a Brigitte Bardot? Az egykori legendás francia filmsztárnak és szexszimbólumnak egyáltalán nem kell emiatt szégyenkeznie. Hiszen sok hasonló kérdés fogalmazódhat meg manapság. Ki az a Gina Lollobrigida, Sophia Loren, Anita Ekberg, Maria Schneider? Ki az a Gérard Philippe, Marcello Mastroianni, Richard Burton, Zbigniew Cybulski? De választ kell adni arra is... Читать дальше...

Tanítványaim többször kérdezték már, hogyan lehetséges az, hogy San Marino, Monaco vagy akár Luxemburg fennmaradt. Miért nem foglalták el a nagyobb, erősebb szomszédok? A kérdés mögött olyan sajátosság lappang, amely alapvetően megkülönbözteti Európa és Ázsia történetét.

A történész levéltári dokumentumok segítségével megkísérelte megérteni Bayer Zsoltot.

Ha nem egyházi ügyekről lenne szó, azt is mondhatnánk udvariatlanul: átok ül egy hódmezővásárhelyi saroktelken. Hatvan éve államosított ingatlanokat kérnek vissza a reformátusok, szerintük olyan védfalat gyalázott meg az önkormányzat, amelyhez nem lett volna szabad hozzányúlni. A városháza keresetlen szavakkal terjeszti a saját álláspontját szórólapokon.

Oroszország nagyvárosaiban kígyózó sorok alakultak ki, ezrek várakoztak türelmesen a néhol 25-30 fokos fagyban, hogy aláírásukkal hozzájáruljanak az egyetlen háborúellenes elnökjelölt indulásához.

A címben szereplő kis történettel idegenvezetőnk avatott be Koszovó második legnagyobb városa, Prizren kulturális sajátosságaiba. Találó, de egyoldalú élcei csak a balkáni közbiztonságot egyik oldalát jelentik. Bár odahaza még azon tanakodtunk, megéri-e a befektetés egy pár repeszálló mellénybe és sisakba, így utólag módfelett bután festettünk volna a játszadozó pristinai gyerekek között, a bihácsi menekülttábor parkjánál nem látunk békésebbet Boszniában, ahogy a Banja Luka-i mecsetben sem robbantunk fel... Читать дальше...

Néhányszor már meggyűlt a baja a román politikának az arannyal az elmúlt évtizedekben. 

Hát megtörtént, amire nem számítottunk: Recep Tayyip Erdogan török elnök parlamentje repülőrajttal behúzta az igent a svéd NATO-csatlakozásra, utolsónak hagyva minket, akik fogadkoztunk, ígérgettünk, kijelentettük folyvást, hogy nem mi leszünk az utolsók, akik a most még 31 tagállam közül beadják a derekukat, most még emiatt is magyarázkodhatunk. Vagyis nem, itthon mindenki úgy tesz, mintha az arcvesztés meg se történt volna.

Miért? Hogy mindenki mindennap emlékezzen rá, mi történhet, ha hagyjuk, hogy az EU darabjaira hulljon, ahogyan az a Habsburg Birodalom esetében történt.