Barokktól kortársig, tégláktól hangokig
Tizenegy évvel ezelőtt budapesti építészek úgy döntöttek, hogy független, önfenntartó kulturális központot hoznak létre. És bár hiányzik a mai magyar kulturális életből egy építészeti múzeum, fontosnak tartották más művészeti ágak bemutatását is. Így aztán az építészeti albumok, szakkönyvek és kiállítások lelőhelye kamarazenei koncertek, muzsikáló építészettörténi programok, filmvetítések, irodalmi estek, tudományos és kulturális tematikájú pódiumbeszélgetések, díjátadók belvárosi helyszíne lett. A művészeti ágak közötti szimbolikus hidat a Katona József Színház közelségét kihasználva konkrétan is megvalósították, a két intézmény között közvetlen gyalogos kapcsolatot teremtő, ideiglenes, építési állványzatból emelt „Művészetek Hídját” építettek.
A deklarált cél az „építészet és kultúra új városi fóruma, az épített környezet alakítását, a főváros építészetét bemutató kiállítótér, a város felfedezésének új kiinduló információs pontja, szakmai és civil konferenciák helyszíne” volt. Eredetileg Budapesti Építészeti Központ jött létre 2009-ben, majd egy pályázatot követően Rainer Péternek és Dömötör Tamásnak köszönhetően FUGA néven ismertük meg a Petőfi Sándor utcai intézményt, ahol a fúga műfajának legismertebb komponistája Bach zenéje találkozhat Kurtág Györgyével.
Méltó helyet találtak: az 1992-től üresen álló, 1906-ban Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján épült art noveau Hermész-ház földszinti helyiségeit újították fel Dévényi Tamás tervei alapján, az egykori üzlethelyiségek különlegessége, hogy a 220 négyzetméteres nagyterem kialakítása Hajós Alfréd tervei alapján készült 1913-ban.
Nagy Bálint építész már 2001-ben kortárs építészeti kiállítóhelyet hozott létre, akkor magángalériát alapított N & n néven a Hajós utcában, volt tehát tapasztalata egy az építészetre főkuszáló, de összművészeti hely üzemeltetésében. Nem csoda, hogy - szintén pályázat eredményeként - ő lett a FUGA vezetője. (Fővárosi Negyed)